2026. évi XVI. törvény egyes tisztességtelen fogyasztói szerződések jogkövetkezményeit rendező törvények felülvizsgálata érdekében az érintett folyamatban lévő eljárások kezeléséről [1] Az úgynevezett devizahiteles törvények hatálya alá tartozó fogyasztói szerződések jogkövetkezményeinek felülvizsgálata érdekében indokolt a szükséges jogalkotási lépések elfogadásáig intézkedni a még folyamatban lévő perek felfüggesztéséről, és elrendelni, hogy az érintett végrehajtási eljárásokban végrehajtási cselekményt, intézkedést ne lehessen foganatosítani. [2] E célra figyelemmel az Országgyűlés a következő törvényt alkotja: 1. § (1) E törvény hatálya a (2) bekezdés szerinti fogyasztói szerződéseken alapuló polgári peres eljárásokra és az e szerződésekből eredő követelések végrehajtására irányuló bírósági végrehajtási eljárásokra terjed ki. (2) E törvény alkalmazásában fogyasztói szerződésnek minősül a) a Kúriának a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseire vonatkozó jogegységi határozatával kapcsolatos egyes kérdések rendezéséről szóló 2014. évi XXXVIII. törvény, b) az egyes fogyasztói kölcsönszerződések devizanemének módosulásával és a kamatszabályokkal kapcsolatos kérdések rendezéséről szóló 2014. évi LXXVII. törvény, valamint c) az egyes fogyasztói kölcsönszerződésekből eredő követelések forintra átváltásával kapcsolatos kérdések rendezéséről szóló 2015. évi CXLV. törvény hatálya alá tartozó szerződés és az e szerződésből származó követelés teljesítésére irányuló, a korábbi szerződés helyébe lépő szerződés. 2. § (1) A bíróság külön törvényben meghatározott intézkedésig soron kívül, hivatalból felfüggeszti az e törvény hatálya alá tartozó peres eljárásokat. (2) Az (1) bekezdés szerint felfüggesztett eljárásra a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 128. § (4) bekezdésében foglaltakat megfelelően alkalmazni kell. (3) A bíróság soron kívül elrendeli az (1) bekezdés szerint felfüggesztett peres eljárás folytatását, amennyiben a fogyasztó az eljárás folytatását kéri. (4) A felfüggesztést elrendelő, illetve a felfüggesztést megszüntető végzés ellen fellebbezésnek van helye, azzal, hogy a fellebbezésnek az eljárás felfüggesztésére, illetve az eljárás folytatására nincs halasztó hatálya. 3. § (1) A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Vht.) rendelkezéseit az e §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. (2) Az e törvény hatálya alá tartozó végrehajtási eljárásokban – a (3), (4) és (8) bekezdésben foglalt kivétellel – külön törvényben meghatározott intézkedésig eljárási cselekmény, intézkedés nem foganatosítható, a felek és egyéb érdekeltek által tett nyilatkozatok is hatálytalanok; eddig az időpontig minden határidő megszakad, azt követően a határidő újra kezdődik. A végrehajtási ügyet a végrehajtónak szünetelő ügyként kell nyilvántartania, ha a végrehajtási ügyben eljárási cselekmény vagy intézkedés foganatosítására e törvény alapján nem kerül sor. (3) Ha a (2) bekezdésben foglaltakra tekintettel az ingatlan árverési vevője a Vht.-ban meghatározott határidőben a teljes vételárat még nem tudta megfizetni, annak megfizetésére a végrehajtási eljárás folytatását követően – ha az árverés hatálya fennmarad – a végrehajtó felhívására 15 napon belül köteles. Ennek elmulasztása esetén az előleget elveszíti, és az árverés sikertelen. (4) Ha a (2) bekezdésben foglalt jogkövetkezmények beállását megelőzően az ingatlan árverési vevője a Vht.-ban meghatározott határidőben a teljes vételárat már megfizette, de az árverés még nem emelkedett jogerőre, az árverési vevő a vételárnak az előlegen felüli összegét a végrehajtótól visszaigényelheti. A kérelmet a végrehajtó az annak beérkezésétől számított 15 napon belül teljesíti, amelynek elmulasztása esetén végrehajtási kifogás előterjesztésének és elbírálásának helye van. Az árverési vevő a vételár megfizetésére a végrehajtási eljárás folytatását követően – ha az árverés hatálya fennmarad – a végrehajtó felhívására 15 napon belül köteles. Ennek elmulasztása esetén az előleget elveszíti, és az árverés sikertelen. (5) Ha a fogyasztói szerződésen alapuló követelés behajtásán kívül más követelés behajtására is indult végrehajtás, akkor ezekben a más követelésekre vonatkozó végrehajtási eljárásokban a fogyasztói szerződésben fedezetként meghatározott ingatlan vagyontárgy vonatkozásában a külön törvényben meghatározott intézkedésig eljárási cselekmények, intézkedések nem foganatosíthatóak. (6) E § rendelkezéseit kell alkalmazni azokban a végrehajtási eljárásokban is, amelyekben a) a fogyasztói szerződésből eredő követelést biztosító zálogszerződésben vagy kezesi kötelezettségvállaló nyilatkozatban foglaltak kikényszerítése a végrehajtás tárgya, b) az eljárás végrehajtást kérője, illetve adósa a fogyasztói szerződésben vagy abból eredő követelést biztosító szerződésben részes fél jogutódja. (7) Ha e törvény hatálybalépése napján a fogyasztói szerződésen alapuló követelés behajtása iránt indult végrehajtás azért szünetel, mert a) az adós részére részletfizetést engedélyeztek, vagy b) a letiltás előjegyzését a munkáltató (a járandóságot folyósító szerv) igazolta, és más intézkedésre nincs lehetőség vagy nincs szükség, az adós a végrehajtónál kérheti a (2) bekezdés alkalmazását. (8) E törvény rendelkezései nem akadályozzák azt, hogy a) az adós megfizesse a követelés összegét, vagy b) a követelés megszűnésének és csökkenésének bejelentésére, valamint a követelés megszűnésével és csökkenésével kapcsolatos eljárási cselekmények és intézkedések megtételére, foganatosítására kerüljön sor, c) a fogyasztói szerződések esetén a végrehajtás elrendelésére (a végrehajtási eljárásba bekapcsolódásra irányuló kérelem elbírálására) sor kerüljön, és a végrehajtás elrendelése (a végrehajtási eljárásba bekapcsolódásra irányuló kérelem elbírálása) körébe tartozó eljárási cselekmények, nyilatkozatok megtehetőek legyenek. 4. § A 3. § (2) és (5) bekezdése szerinti időszak alatt a végrehajtási jog elévülése nyugszik. 5. § Ez a törvény a kihirdetését követő napon lép hatályba.

A közlekedési és beruházási miniszter 1/2026. (VI. 9.) KBM rendelete az Európai Közösségi jog hatálya alá tartozó, feltétel nélkül elismerésre kerülő okleveles építészmérnöki oklevelek megnevezéséről és az ezen okiratok birtokosaival azonos jogállású személyek köréről szóló 1/2008. (I. 11.) ÖTM rendelet jogharmonizációs célú módosításáról [1] A szakmai képesítések elismeréséről szóló, 2005. szeptember 7-i 2005/36/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv V. melléklet 5.7.1. pontja tartalmazza tagállami bontásban azokat a képesítéseket, amelyeket a többi tagállamban építészmérnöki képesítésként el kell fogadni. Az irányelvi melléklet módosulása miatt jogharmonizációs kötelezettség keletkezett, amelynek e módosítás tesz eleget. [2] A külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény 67. § (3) bekezdés c) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 90/2026. (V. 13.) Korm. rendelet 106. § d) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el: 1. § Az Európai Közösségi jog hatálya alá tartozó, feltétel nélkül elismerésre kerülő okleveles építészmérnöki oklevelek megnevezéséről és az ezen okiratok birtokosaival azonos jogállású személyek köréről szóló 1/2008. (I. 11.) ÖTM rendelet 5. §-a a következő d) ponttal egészül ki: (Ez a rendelet) „d) a 2005/36/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv V. mellékletének az előírt képesítések megszerzését tanúsító okiratok és a képzések megnevezései tekintetében történő módosításáról szóló, 2024. március 5-i (EU) 2024/1395 felhatalmazáson alapuló bizottsági határozat melléklet 7. pontjának" (való megfelelést szolgálja.) 2. § Az Európai Közösségi jog hatálya alá tartozó, feltétel nélkül elismerésre kerülő okleveles építészmérnöki oklevelek megnevezéséről és az ezen okiratok birtokosaival azonos jogállású személyek köréről szóló 1/2008. (I. 11.) ÖTM rendelet 1. melléklete helyébe az 1. melléklet lép. 3. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba. 4. § Ez a rendelet a 2005/36/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv V. mellékletének az előírt képesítések megszerzését tanúsító okiratok és a képzések megnevezései tekintetében történő módosításáról szóló, 2024. március 5-i (EU) 2024/1395 felhatalmazáson alapuló bizottsági határozat melléklet 7. pontjának való megfelelést szolgálja.